A társadalom hajlamos megbélyegezni a nőket bizonyos viselkedési mintákkal:
Azt mondják sírósak vagyunk és sokat hisztizünk, hogy hiszünk az igaz szerelemben és a hófehér esküvői ruhában. Egy nő állítólag imád órákig csevegni telefonon a barátnőivel és még több órán át hódolni a shopping iránti szenvedélyének. Mert van neki ilyenje, csakúgy mint havi baja, amitől evidens, hogy megkergül.
Egy nő ördöngősen tud főzni, bájosan tipeg magassarkúban, hosszú a haja és él-hal azért, hogy gyereke legyen, viszont hirtelen őrjítően megfájdul a feje, ha szexet üt az óra.
Ha el akarunk távolítani egy borítékra ragasztott bélyeget, valószínűleg letépi a papírt is, s ugyanígy vagyunk hajlmosak mi is azt gondolni, hogy ha valamelyik annyira női tulajdonsággal vagy viselkedésmintával nem tudunk azonosulni, azzal kiszakítunk egy darabot a nőiességünkből.
Pedig ez badarság.
Az a helyzet, hogy még nőként is elsősorban ember vagy és csak másodsorban nő. És nem attól leszel „igazi”, hogy megszállottan majmolsz egy képet, vagy hogy te kergetsz a legkitartóbban egy vadregényes elképzelést arról, hogy milyen is egy nő.
Egy nő nem – vagy nem pont – attól lesz nőies, ha szombat este udvariasan végigpityereg egy romantikus filmet, majd vasárnap hajnalban megsüti a világ legomlósabb paleo kalácsát, miközben karjában ringatja legifjabb porontyát, hanem szimplán attól, ha nőnek érzi magát.
De ha boldogabb rövid hajjal és bakancsban, egy metál koncert első sorában ugrálva szombat este, nadrágkosztümben céget vezet vagy épp fülig ér a szája, ha szexről van szó, hadd súgjam meg, attól még nő marad.
És nagyon is ember annak ellenére, vagy azzal együtt, hogy letépkedte a saját – nőiességnek címzett – borítékáról a bélyegeket.
Nem attól úriember valaki, ha fazonírozott szakállat növeszt és keményített gallérú ingbe bújik, és úrinők sem attól vagyunk, ha eltartott kisujjal isszuk pezsgőspohárból a reggeli dzsúzunkat.
Ne egy képpel akarj azonosulni. Sokkal szexibb, ha autentikus vagy.
Ön-azonos.
Ha pedig mindenáron változni akarsz, sebaj. Emberként válj azzá, aminek látszani szeretnél.
Belülről működik ez kifelé, és nem fordítva.
Könnyű azt mondani, hogy legyünk önmagunk, ugye? Annál nehezebb viszont megtenni.
Magabiztosan mozogni a mai világban, amikor annyi ítélet, kudarclehetőség és elvárás leselkedik ránk, hatalmas kihívás és teher tud lenni.
De ha készen állsz megtalálni valódi önmagadat, ha már tudod, hogy az önbizalom nem adottság, hanem egy fejleszthető képesség, akkor gyere, várlak szeretettel. Én készen állok segíteni! <3